Skip to content

Fűtési módszerek - Optiklíma Kft

Fűtési módszerek: klímával, és hőszivattyúval való fűtés, szemben a kandallós, konvektoros, illetve Norvég elektromos panel megoldással.

Ebben a kis írásban megpróbálunk útba igazítást adni, a fűtési módszerek közötti kavalkádban. Jól jöhet, amikor a média próbál trükkösen eladni nekünk, nem túl költséghatékony megoldásokat (pl.: norvég elektromos panel).

Milyen fűtési megoldásokra érdemes figyelmet fordítani?

Gyors összefoglalóként, vannak olyan meglévő rendszerek, amik csak költségesen válhatóak ki energiatakarékosabb fűtésre.
Léteznek olyan módszerek is, amik pedig nem alkalmasak az átalakításra.
Végül, van ami könnyen kivitelezhető, és költséghatékony.

A H tarifa, a napelem, és egyéb zöldenergia támogatások megjelenésével sokan érdeklődnek a fűtési rendszerük korszerűsítésének lehetőségeire, megújuló energiákkal működő hűtés, fűtésre való cserére.
Be kell látni, hogy egy több milliós beruházás, már meglévő ház fűtési rendszerének átalakítására, nem biztos hogy megéri. 15, vagy akár több év is lehet ennek a megtérülési ideje.

fűtési módszerek

Ha csak az elmúlt pár évet nézzük, például a napelemek olyan változásokon mentek keresztül évről évre, hogy követni is nehéz pláne, ha a teljesítmény leadás fejlődésüket nézzük. Ennyi idő alatt (15-20 év), olyan technológiai ugrás zajlik le, hogy nyugodtan mondhatjuk, már a megtérülési idő felénél korszerűtlen lesz rendszerünk, amire beruháztunk. Közben egyre kompaktabb, összetettebb, olcsóbb megoldások jelennek meg a piacon.
Ezeket a modern hőleadós, napelemes rendszereket a ház építésénél éri meg leginkább beépíteni.

Fűtési módszerek bemutatása

1. Hőszivattyús megoldás

Ahogy már említettem újonnan épülő házaknál, modern társas házaknál éri meg leginkább a hőszivattyús rendszerek kiépítése. Pontosan emiatt legtöbbször ezek a rendszerek kerülnek előtérbe. Költséghatékonyak, sok szempontból egyszerűbbek egyéb fűtési módszereknél. Kiemelkedően igaz, ha társul hozzá megújuló energia forrás, és H tarifa is. Nem beszélve arról, hogy kevesebb háttérmunkát igényel, nem kell külön gázt bevezetni, engedélyeztetni, kéményt építeni, stb…

Meglévő rendszert cserélni egy hőszivattyús (levegő – víz) rendszerre, nem a legjobb választás.
Itt ugyanis annyira alacsony az előre menő víz hőmérséklete, amihez régi hőleadó felületünk (radiátorunk) kevés lesz. Tehát itt még nem állna meg a beruházásunk, tovább kellene menni, hisz a hőszivattyú hőleadó felületek, akkor működnek hatékonyan, ha padlóba, falba, vagy mennyezetbe vannak építve eleve. Így a teljes képet nézve már látszik, hogy ez óriási beruházás lenne, egy eleve radiátoros fűtésre épült régebbi háznál.

2. Klíma

Nem kell elkeseredni, mert erre nyújt megoldást a klíma, ami pont ezen a hőszivattyús elven működik, illetve mondhatjuk, hogy ezek is hőszivattyúk. Fűtésnél a kinti levegő hőenergiáját fogja „beszivattyúzni” lakásunkba, még akkor is, ha kint hidegebb van. Nyáron hűtésnél, pedig fordítva. Ennél a megoldásnál nem kell a meglévő rendszerünkhöz nyúlni, nem jár felfordulással beépítése, és nem milliós beruházásról van szó, illetve két fűtési módunk lesz, hisz megmarad a régi is. Így kedvünk szerint, mikor melyiket akarjuk használni azt kapcsoljuk be.

Egyéb esetben is szóba kerülhet a klíma, például mikor kéményünk elöregedett, és felújítása milliós tétel lenne, főleg egy régi társasháznál.

3. Konvektor

Azt gondolom nem kell bemutatni, pláne azoknak akik használják, hogy a 60% – os hatásfoka mellett igencsak pazarló, elavult fűtési rendszer. Sokszor amikor ilyen helyeken telepítünk klímát kis idő múlva meglepődnek az ügyfelek mennyivel hatékonyabb klímával fűteni, amellett, hogy nyáron is komfortosabb otthonuk.

4. Kandalló

Ide hozhatok a csalódból is példát.
Kezdjük azzal, hogy folyton be kell szereznünk a fa anyagot, tárolnunk, szárazon tartanunk, és amikor már fűtűnk vele, mindig serényen pakolgatni a tűzre. Arról nem beszélve, hogy rendszeresen hamuzni kell, amitől a kandalló könyékére nem árt egy kis akkumulátoros porszívót is tartani. Persze az is előfordul, hogy füst lesz a lakásban, akkor jöhet a szellőztetés.

Télen, karácsonykor nem tagadom hangulatos tud lenni.
Így saját példánál maradva a családban is, a téli karácsonyi napok megszépítésére korlátozódott a használata, persze a tűzifa árának többszörösére emelkedése se az előnyét kovácsolta ennek megoldásnak.

5. Norvég elektromos panel

Ezzel kezdtem a cikkem első példáját!
Itt szintén előfordult idősebb ismerős felhívott, hogy mindenhol ezt tolják az orra elé a reklámok, hogy mennyire hatékony, és mennyire jó. Ez is elektromos, és a reklám szerint a hatásfoka zseniális, 100%-ban leadja a hőt. Igen, egy sima olajradiátor, vagy supermarketben vásárolt 10 ezer forintos elektromos fűtő egység is leadja, nem nagy kaland…, DE itt 1kW áramból 1kW hőenergia lesz és ez óriási PROBLÉMA! Ezzel szemben verhetetlen a klíma, ami 4-6x több energiát ad le, mint amennyit felvesz. Ennyire egyszerű, szerintem nem is kell tovább magyarázni, az elektromos panelos, infrás berendezésekkel együtt nyugtázzuk a cikk végét, hogy erős marketing semmi több.

Fűtés klímával cikkünket itt olvashatja el Fűtés klímával – optiklima

Cikkhez kapcsolódó téma:  Klíma fogyasztása

Bővebben a témáról, és még több tarifa típus: Minden, amit tudni szeretnél a H tarifa kapcsán! (eon.hu)

vagy érdeklődjön több készülék esetén telefonszámunkon: Kapcsolat

Mindent a klímáról: Légkondicionáló – Wikipédia