Klímánál sokkal egyszerűbb, mert viszonylag alacsony a beruházási költség. Sokan belerohannak, felhívják az első céget aki szembe jön, utána meg facebook csoportokban olvasom, (és hozzá teszem rengetegszer látom ezt) hogy több milliós hőszivattyús rendszere többet fogyaszt mint előtte a gáz fűtése, mert rosszul lett méretezve, mert a fűtőpatron fűt, aminek csak ritka esetekben szabadna bekapcsolni, és sorolhatnám…

Azt gondolom sokszor, nem is a régi kazánunk cseréje oldja meg nekünk kérdést. Ugyanis remekül összhangban tudnak működni bivalens módban, vagyis meglévő gázkazánunkkal együtt is.

Nyilván új háznál nem kérdés, sokkal jobban megéri, nem véletlen ezzel épül rengeteg újépítésű komplett lakóparkok is.

Több hőszivattyús megoldás is létezik. Elsőnek talán mind ismerjük, hisz a klímák is ezek:

• a levegő – levegő hőszivattyúk -> ezek a kültéri környezeti levegőből fogják nekünk a hőt elvonni, és leadni otthonunkban fűtés üzemmódban. Hűtésnél pedig pont fordítva.
• levegő – víz hőszivattyúk  -> a legelterjedtebb típus, mivel klímához hasonlóan működnek, tehát a levegőt használják hőforrásnak. Fűtésre, hűtésre, és víz melegítésre is használják. Könnyedén telepíthető, különösebb előkészület nélkül. Ezek alkalmazhatók pl.: radiátorokba, padló, vagy falfűtésbe is.
• víz – víz hőszivattyúk -> ha hasznosítható energiát nézzük, akkor a legjobb választásnak a víz-víz kialakítású hőszivattyú típusok bizonyulnak. A legnagyobb hőenergia előállítására képesek, a talajvíz magas hőmérsékletének köszönhetően. Telepítésük komoly előkészületet, működésük pedig nagy mennyiségű vizet igényel.

A többi lakossági szempontból nem releváns, mint pl.: a talajszondás, mivel ezek jóval nagyobb beruházási költségek.

Na de térjünk vissza, hogy a meglévő kazán mellé telepítettjük a hőszivattyúnkat.

Először is ne ezzel kezdjük a felújításunkat. Először szigeteljük a házunkat, majd nyílászárók cseréje következik a sorban.